Az államalapítás ünnepe

Habár a magyar történelem több, mint ezeréves múltra tekint vissza, az államalapítás ünnepe már sokkal újkeletűbb, köszönhető a gazdag, hánytatott sorssal teli útjának. Ennek jártunk utána.

Mit ünneplünk ezen a napon?

Augusztus 20. nem csak az államalapítás, hanem Szent István és a kenyér ünnepe, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Ez a legősibb magyar nemzeti ünnepnap.

Miért ez a dátum?

Az ünnepnap eredetéhez vissza kell mennünk az időben ezer évet, mikor is I. István királyunk augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját ünnepnapnak nyilvánította. Ez a nap uralkodásának későbbi éveiben is jelentős volt, ekkor hívta össze a királyi tanácsot, ezen a napon tartotta a törvénynapot, és magát az országot is minden évben augusztus 15-én ajánlotta Szűz Máriának. A sors tragikus pikantériája, hogy ezen a napon is hunyt el.

Hosszú ideig ez, az 5 nappal korábbi dátum volt az, amikor az államalapító uralkodóról megemlékeztek.

Ám ezt a napot I. (Szent) László, lovagkirályunk tette át augusztus 20-ra. Ugyanis 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával a Székesfehérvári székesegyház (mai nevén Szent István-székesegyház) oltárára helyeztette az államalapító király relikviáit, amely a kor szokása szerint egyenlő volt a szentté avatással. Azonban ez a hivatalos, érvényes kánonjogi szentként való elismeréshez még nem volt elegendő, mely szerint I. Istvánt csak a halála után 650 évvel lehet szentként elismerni, így 1686-ban, XI. Ince pápa nyilvánította, már hivatalosan is szentté a királyt.

Magyar nemzeti ünneppé Mária Terézia királynő nyilvánította 1771-ben, mikor a Szent Jobbot Budára hozatta. Ez a relikvia István mumifikálódott jobb keze, mely a török pusztítás idején került el az országból.

Az újkori hányattatásai az ünnepnek

Mária Terézia szintén elrendeltette, hogy minden évben ezen a napon a Szent Jobbot körmenetben vigyék végig Budán. Ez a hagyomány egészen az 1848-as szabadságharcig élt. Miután leverték, az abszolutizmus korában, a Back-korszak idején tilos volt a független magyar állam ünnepét megtartani, egészen 1860-ig. 1860. augusztus 20. ennek okán egy nemzeti ünnep helyett egy nemzeti tüntetéssé vált.

1867-es kiegyezést követően az ünnep újra régi előkelőségében tündökölhetett, melyet Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánított.

Ez a későbbi kommunista rendszerben ismét átalakult, hiszen nem volt az eszmével összeegyeztethető a vallási és nemzeti tartalma. Sok egyházi ünnep esett ennek a korszaknak áldozatául, ám ezt nem szerették volna megszüntetni, inkább átalakították. Ekkor lett a kenyér ünnepe, valamint 1949-ben az új alkotmány ünnepe. Ez a rendszerváltásig így is maradt.

A mai fénye

A rendszerváltás után újra a hagyományos, Mária Teréziának köszönhető tradíciókat elevenítjük fel, mely a Szent Jobb körmenetében teljesedik ki. Az első szabad választáson az Országgyűlés Szent István napját a Magyar Köztársaság államalapítási ünnepének rangjára emelte.

Ma a menetrend ezen a jeles napon a zászlófelvonással indul az Országháznál, majd a honvédtiszteket avatásával folytatódik a Kossuth téren. Ezek után lehetőség nyílik a kupolacsarnokban a Szent koronát megtekinteni a látogatók számára. Országszerte zenés, családi programok, kulináris élvezetek a kivonuló standokkal, ahol az önfeledt szórakozásé a főszerep. Este hatalmas tűzijátékkal éltetjük az államalapítás ünnepét.

Teljes mértékben magyar vállalatként fontos számunkra is ez a jeles nap, hiszen a vizünket is a kiváló magyar ásványi kőzetek szűrik a Káli-medencében. Legyen az otthonod vagy a munkahelyed, mindenhova elszállítjuk Magyarország teljes területére kristálytiszta ásványvizünket.