A Föld napja - rejtélyek, melyeket máig nem fejtettek meg

2021.04.22

Április 22. egy jeles nap a naptárban. Az összes világnap atyja, a Föld napját ünnepeljük ezen a napon. Tisztelgünk a múltbéli, történelmi jelentőségének, és elismerjük, köszönetet mondunk jelenkori ajándékainak. Azonban ezekben a múltbéli dolgokban akad néhány igazán furcsa jelenség.

A bolygónk idős. Körülbelüli értéket becsülnek a Föld korának, amely 4.543E9 éves. Ez leírva már egészen szép, 4,543,000,000. Ez idő alatt rengeteg természeti csoda alakult ki, és maradt meg az utókornak, vagy éppen rejtélyes módon tűnt el. Az emberi civilizáció ehhez képest kifejezetten friss, 315 000 éves. Ekkorra nyúlnak vissza az első leletek a mai, anatómiailag modern emberről. Azonban még ez idő alatt is rengeteg rejtélynek adott táptalajt a bolygónk, melyből most párat megmutatunk Neked.

1. A piramisok

Ha elolvassuk, kimondjuk ezt a szót, mindenki azonnal a gízai piramisokra gondol, azonban rengeteg különböző piramisra hasonlító építmény található, szerte a bolygón. Van az azték kultúrának, a majáknak is, csak hogy néhányat említsünk. Ez valószínűleg azért történhetett meg, mert egyszerűen ezek voltak a legegyszerűbb formák, hogy egy robosztus épületet létrehozzanak.

Egyszerű? Nem olyan biztos.

A gízai piramisok esetében azonban több megválaszolatlan kérdés is felvetül. Krisztus előtt 2530-ban, Kheopsz fáraó készíttette, saját isteni mivoltának, hatalmának emléket állítva. Ehhez az épületegyütteshez tartozik az őrzőjük, egy óriási lény, Szfinx is, amelynek az orra körül is kialakultak rejtélyek, hiszen az hiányzik. A legismertebb legenda, hogy Napóleon egyiptomi hadjárata során azon gyakorolták az ágyúlövéseket, ez a teória azonban megdőlni látszik, hiszen korábbi rajzokon, iratokon sem szerepel már a testrész.

Térjünk vissza az ókori síremlékekhez. Ezzel kapcsolatban is felvetül egy kérdéskör, hiszen a jelenlegi oktatásban is ez a megoldás szerepel, azonban ez csak találgatás, annak ellenére, hogy valóban itt temették el uralkodóikat.

További elméletek azt hivatottak bizonygatni, hogy hajózási pontok, és segítettek a tájékozódásban, mert akkoriban a Nílus folyása más volt a jelenlegihez képest. Persze, jogos a kérdés, hogy miért kellett ilyen robosztus (akkoriban 146 méter magas, 230 méter széles és 230 méter hosszú) épületet létrehozni azért, hogy tájékozódjanak a hajósok.

Hogyan épültek?

Hihetetlen, de rengeteg matematikai, és csillagászati összefüggés magyarázható a piramisok számadataival. A kőtömbök - melyeknek súlya átlagosan 12 tonna - milliméter pontossággal illeszkednek egymásra.

Ezért vetül fel a kérdés, hogy mégis hogyan mozgatták ezeket a tömböket, hogyan faragták, helyezték egymásra. Ha állatokkal és hatalmas rámpákkal készítették el, akkor is hihetetlen mennyiségű munkaerő és idő kellene hozzá, és a modern technológiával is hatalmas kihívás lenne egy ilyen piramis elkészítése. Az eddig felépített, farönkökön görgetve szállítás elmélete megdőlni látszik, miszerint inkább egy sínpálya szerű rendszeren mozgatták ezeket a köveket. Fából készültek, és a környéken található vágóhidakról szereztek hozzá zsírt és faggyút, hogy az szolgáljon kenőanyagként.

2. Stonehenge

A helyszínünk a ködös Albion, Anglia, annak is a déli része. Egy kisváros mellett, egy mezőn található pár óriás kőtömb, melyek szabályos kör alakban rendezve helyezkednek el.

Az "építmény" körül rengeteg furcsaság mutatkozik. Az első, hogy akár ezer év is eltelhetett a kövek odahordásának időpontjai között. A legidősebb részen időszámításunk előtt 3000-ből, míg a legfiatalabb helyen 1000 évvel későbbi, Krisztus előtt 2000-ből származnak sziklák.

A funkciója leginkább egy vallási szertartási hely volt, melyek csillagokkal és azok állásával hozhatók kapcsolatba, hiszen a nyári napforduló hajnalán, a felkelő nap sugarai a középen található kövön csillannak meg, amelyre a napsugarak pontosan a félkör alakú sziklából készült ívből vetülnek rá.

Megannyi kérdés

Azonban továbbra is rejtély marad, hogy hogyan építhették. Némelyik szikla a számítások, és a földrajzi leletekből következtetve, körülbelül 220 kilométerről származik. Itt is, mint a piramisok esetében, a farönkökön való görgetést látják a legvalószínűbbnek, és csigákon emelték egymásra a tömböket.

További kérdés, hogy miért pont ott, milyen jelentősége van a Salisbury melletti sík mezőnek? Ha valóban a csillagászattal hozható összefüggésbe, akkor sem magyarázza meg azt, hogy miért volt szükség több száz kilométerről odahozni a köveket.

Kik is vitték oda? Kik voltak ők? Milyen civilizáció és honnan származnak? Hová tűntek, és miért nincs ókori feljegyzés szertartásokról a Stonehenge sziklái között?

3. Voynich-kézirat

A világ leghíresebb, megfejthetetlen írása, mely a XV. századból maradt ránk.

Nevét egy lengyel könyvkereskedőről, Wilfrid Michael Voynichról kapta, aki egy főiskolán bukkant rá Olaszországban, 1912-ben. Itt indult el útjára a rejtély, amely ezt a 240 oldalas könyvet övezi.

Az ábrák

Rengeteg furcsaságot találunk a rajzokban, melyek ebben a műben vannak. Valószínűleg fejezetekre bontva íródott, így tagolható az illusztrációk rendszere is. Gyógyszerészeti, asztronómiai, és biológiai értekezések is találhatók benne... valószínűleg.

A legnagyobb érdekesség, hogy a rajzok olyanok, mintha tulajdonképpen egy álomszerű, kitalált világból származnának. A növények sok esetben nem léteztek, és teljesen kitaláltak, lebegő várak, vagy zöld fürdők jelennek meg benne.

Az írás

Nem segít a megfejtésben a szöveg sem, hiszen máig ismeretlen nyelven íródott. Rengeteg találgatás övezi, hogy ez vajon valamilyen kód, vagy egy elfeledett kultúra maradványa. Számítógépes algoritmusok vizsgálták, rengeteg írásszakértő, nyelvész esett már neki a műnek, mindeddig hiába.

Megszámlálhatatlan rejtély található még a nagyvilágban, a torinói lepel, vagy éppen a Húsvét-sziget jelképei, a Moai szobrok. Földünk igazi kincs, mely mindig lázba hozza az embert és a képzeletét, megannyi természeti csodával, és éltető elemmel, mint a víz.

Küldetésünk, hogy a Monti természetes ásványvizét, a környezettudatosságot, az egyik legfontosabb szempontot szem előtt tartva juttassuk el otthonokba és munkahelyekre, az ország bármely pontján, hogy a Földünk mellett, mi magunk is egészségesek maradhassunk.