Magyar kultúra napja

Január 22-én ünnepeljük a Himnusz születésnapját, melyet 1989-ben rendeztek meg először, és ezt tették a Magyar kultúra napjává. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa szorgalmazta, miután egy zongoraművész, név szerint Fasang Árpád felvetette, hogy gazdag kultúránk kíván egy ünneplést. Szavaival élve: "ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is".

A Himnusz története

Sosem gondolnánk milyen véletlenekkel, kalandokkal övezett a Himnuszunk története.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én véglegesítette a Himnusz kéziratát, egy nagyobb csomag részeként. A Magyar kultúra napjának születési évében foglalták alkotmányba, hogy ez a költemény a magyar nép nemzeti himnusza, teljes nevén Hymnus a magyar nép zivataros századaiból, tehát pontosan megírása után 166 évvel vált törvényesen is azzá. Ellenben a magyar nép régebb óta használta himnuszként, annak ellenére, hogy ez nem volt hivatalosan beiktatva. Első megjelenése a műnek a nyilvánosság előtt 1832-ben történt, Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában.

Megzenésítéséért kiírt pályázatot Erkel Ferenc nyerte meg, állítólag az elkészült zenét 1 óra alatt írta meg. Több változat létezik, akár tőle is. Eredetileg Esz-dúrban íródott, ám ez tömegesen igen nehezen énekelhető, így készült el egy mélyebbre komponált B-dúr verzió. A hangszerelés során akadtak problémák. A versben a páratlan sorok 7, a páros sorok 6 szótagból állnak. Ennek kiegyenesítése érdekében Erkel Ferenc 8-8-ra írta át az arányt, ezeket nyújtott szótagokkal érte el, mint például a "bősé-éggel", "ho-ozz rá víg esztendőt".

Érdekesség, hogy a kiegyezési tárgyalások kezdetekor, 1865. december 14-én Ferenc József az országgyűlés megnyitásakor a Himnusz dallamára vonult be, ezzel is egyfajta gesztusként szolgált a magyaroknak. Hasonló tiszteletre méltó cselekedet volt részéről, mikor 1903-ban a pécsi kadétiskolába látogatott, a zenekar a császári himnuszt kezdte játszani (ami sokáig a magyar himnuszként is viselkedett, ám ezt folytonos megosztottság övezte, sokan sosem ismerték el a magyar nép sajátjának), ám Ferenc József a zenekar hangját hangos énekléssel nyomta el. Ekkor a Himnuszt dalolta.

A Magyar Olimpiai Bizottság 2013-ban elfogadtatott egy újabb, "pörgősebb" verziót. Ennek a hossza 90 másodperc, amely pontosan illeszkedik a dobogós helyezettek díjátadó ünnepségére szánt zászlók felhúzási idejéhez.

A Himnusz története tehát még napjainkban is tovább folytatódik és folyamatosan változik.

Rendezvények a Magyar kultúra napjának alkalmából

Bár a jelenlegi vírushelyzet nagyban befolyásolja ezeknek a lebonyolítását, korábban számos, neves rendezvényt szerveztek e nap alkalmából. Könyvbemutatók, koncertek, kiállítások, irodalmi estek, színházi előadások köthetők a naphoz. Január 22-én rendezik meg az Együtt szaval a nemzet című programot, valamint a Magyar Drámaírói Verseny döntője is erre az eseményre esik minden évben.

Számunkra is fontos, hogy a magyar értékeket megőrizzük, hírnevüket öregbítsük. Hazánk természeti kincsekben gazdag, páratlan tisztaságú víz áll rendelkezésünkre. Ezt a magas ásványi anyag tartalmú, példátlanul finom vizet szállítjuk el üzletekbe, otthonokba. Rendeld meg Te is házhoz az egészséget.