Küzdelem az elsivatagosodás és az aszály ellen

Az utóbbi évtizedekben az egyre jobban elhúzódó nyári forróság és csapadékmentes időszakok miatt egyre nagyobb mértékű talajromlás következett be a világon több helyen is.

Az ENSZ 1994-ben nevezte ki június 17-ét az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapjává, hogy felhívja a figyelmet a helyzet súlyosságára.

Egyre erősödő aszály

Magyarország ugyan kedvező helyzetben van, mivel földrajzi adottságai miatt sok víznyerő hellyel rendelkezik, de talán te is észrevetted nyáron az erdőt járva, hogy nem csak a patakok, hanem a források is kiszáradnak.

A világból is egyre több vészjósló hír érkezik: az amúgy óriási vízhozamú Viktória-vízesés csaknem teljesen kiszáradt egy időre, az aszályos időszakokban pedig sokfelé erdőtüzek pusztítanak.

Az elsivatagosodás miatt a talaj minősége leromlik, jobban erodálódik, ennek következtében az adott talajon élő növény-és állatfajok kipusztulnak.

A növekvő fenyegetés határozottabb fellépést követel meg, hiszen a termékeny talaj, a biológiai sokszínűség megőrzése életbevágó fontosságú.

Mi okozza az elsivatagosodást?

Az elsivatagosodást az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás együttesen eredményezi. A víz túlzott használata vagy nem hatékony felhasználása miatt csökken a terület teljes vízellátása. A túllegeltetés és az erdőirtás károsítja a földet védő, nedvesen és termékenyen tartó vegetációt.

A növekvő átlaghőmérséklet miatt gyakoribbak és súlyosabbak az aszályok. A talajromlás során üvegházhatást okozó gázok kerülnek a levegőbe, ezzel gyorsul az éghajlatváltozás. A regenerálódott talaj ugyanakkor fokozatosan elnyeli az üvegházhatást okozó gázokat.

Milyen módszerek vannak a megelőzésre?

Tanulmányok bizonyítják, hogy sokkal kevesebb a költsége a megelőzésnek mint a talaj regenerálásának. A felelős, fenntartható mezőgazdaság megszervezése minden ország kiemelt feladata. Mint minden környezetvédelmi kérdésben, az aszály elleni küzdelemben is fontos, hogy mi magunk, egyesével is sokat tehetünk, a kis erőfeszítések pedig összeadódnak. Ha teheted, ne vágd ki a fákat, tarts udvarodon minél nagyobb zöld területet változatos növényekkel. Nagyon fontos, hogy ne pazarold a vizet, annyit használj fel, amennyire feltétlenül szükséged van.

Kincs a Káli-medencéből

A Monti természetes ásványvíz a Káli-medencében, Monostorapátiban bukkan felszínre. Ásványianyag-összetétele miatt valódi kincs az emberi szervezet számára. Vasat, fluort nem tartalmaz, nátriumban szegény. Ugyanakkor kalcium és magnézium a mindennapi szükségletünket kielégítő mértékben található meg benne, különösen ajánlott sportolók és gyermekek számára. Kóstold meg, frissülj fel Te is Montivízzel!